Nézésbűnözés a londoni metrón

„Az ember utazik a londoni metrón, szép nyugodtan leül – már ha van hely, mert többnyire nincs a Victoria Line-on, amely Észak-Londont, Walthamstow Centralt köti össze a déli Brixtonnal –, és fogalma sincs arról, hogy szabálysértést, sőt, még az is lehet, hogy bűncselekményt követ el.

Már abban az esetben, ha ránéz a szemközti sor valamelyik ülésén helyet foglaló csinos hölgyre. Merthogy Londonban is vannak ilyenek, körülbelül ugyanolyan arányban, mint Pesten, mondjuk a Deák tér és a Keleti pályaudvar között. Csak itt Eustonnak és Green Parknak hívják az állomásokat. A hölgyek külleme lényegesen változatosabb, mint mifelénk, még a hozzánk hasonló, átlagos fehér bőrűek vannak a legkevesebben, nagyon sok az ébenfekete színű karibi, nigériai, kenyai eredetű, rengeteg a kínai, japán, koreai, vannak bőven indiaiak, pakisztániak, arabok, mindenféle náció lányai, akik többnyire már itt születtek Londonban, második és harmadik generációs bevándorlók.

Sok közöttük a csinos, szemrevaló, fiatal és kevésbé fiatal fehérnép (ez a kissé archaikus megjelölés nem a bőrszínükre értendő, hanem a nemükre), akin óhatatlanul megakad az egyszeri férfi utas szeme.

Ugyanis ott virít a tűzvörös plakát az ajtó mellett, jól látható helyen, szinte kiveri az utas szemét:

Magyarul szemezés, bámulás, vagyis a szemkontaktus felvétele valakivel. Jelen esetben egy hölggyel.”

Nyitókép: DANIEL LEAL / AFP